Olvasóink értékelése: 5 / 5

Boldogult házas éveim után, amint mondtam is már, visszaköltöztem a szülői házhoz, nagyapámékhoz.

Bővebben

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Boldogult házas éveim után, mondhatni, eléggé bohém, Istennek nem hiszem, hogy nagyon tetsző életet éltem. Esténként soha nem voltam otthon. Mindig valami szórakozóhelyen mulattam az időt a haverokkal, és nagyrészt nem cukormentes kólát ittam.

Bővebben

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Igazából mindent megkaptam a szüleimtől gyerekkoromban, amire abban az időben egy fiatal vágyhatott. Emellett azért megvolt a kiforrott technikám is az áhított dolgok „kisírására”, ha valamit nagyon akartam.

Bővebben

Olvasóink értékelése: 5 / 5

17-18 éves koromban voltak otthon szabályok, amiket be kellett tartanom, hogy elkerüljem a fölösleges konfliktusokat.

Bővebben

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Volt több emlékezetes május elsejém, de ez volt az első, igazi kaland. 17 éves múltam, harmadikos gimnazista. Csikasszal kitaláltuk, hogy elmegyünk májusfát állítani, a Szöszinek, akinél egyszer kerítés átmászás után a ganélében landoltam, és egy szeretett osztálytársnőmnek, Jucónak. Most gondolkozom, lehet csak 16 éves voltam, nem tudom ezt biztosan.

Bővebben

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Gimnázium 4. osztályára a „lázadó kicsapongó” életvitelemnek köszönhetően, annyira lerontottam a tanulmányi eredményem, hogy az érettségin éppen csak átcsusszantam, és a tovább tanulás gondolata szóba se jöhetett. Gergő papa bánatára nem lehettem, már kispap, bevallom pont az „ellenkező irányban” indultam neki. Anyukámnak sem jártam a kedvében, mert nem lett belőlem „tanult embör”, aki mindig szép ruhában jár.

Bővebben

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Harmadikos gimnazista koromban két tánciskolába is jelentkeztem, Feri bácsi hangulatos népitánc tehetségeket kutató csoportjába, és később Bálint modern tánc tanfolyamára. 

Nagyon lelkesen mentem az első néptánc órára az iskola dísztermébe.

Bővebben