Úgy a kilencvenes évek vége felé járunk, amikor nem úgy, mint napjainkban, hogy a festők még Ádám Éva napján is húzzák a hengörmintát, mög a vonalat, abban az időben a piktorok télen már nem ügön dolgoztak.
A betegségemből kifolyólag, vagy ennél összetetteb a történet, de azt mondhatom, hogy ügön rossz az alvókám.
Valaki csak segít odafentről! 2021.07.19-t életem végéig nem felejtem el, és mint 2. születésnapom tartom majd számon.
Mindig mikor vacilálok, hogy mönjek é pécázni , vagy né, akkor fogom a legnagyobb halakat.
Hányszor halottam ezeket a mondatokat, anyáméktól és a rokonoktól:
Pár napos absztinensként mindent gyorsan, egyszerre akarunk,
Az utóbbi időkben úgy érzem elszegődött mellőlem a horgászszerencse. Nyugtatom magam azzal, hogy kevesebbet lógatom, mint az elmúlt években, és rákenem a dolgot a vidrára, meg a szegény paksiakra.
Sokan megkérdezték már tőlem, hogy sikerült abbahagynom, mi kellett hozzá?